F. Liska Tibor

Liska-modell variánsok

1976-ban a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen apám, Liska Tibor (1925-1994) vezetésével megalakult a Vállalkozáskutató Csoport, amely azt a célt tűzte maga elé, hogy kidolgozza az Ökonosztát című könyvben körvonalazott társadalmi-gazdasági modellt. A kutatócsoport megbeszélésein kezdetben csak néhányan vettünk részt, de egyre többen kezdtek érdeklődni a téma iránt, egyre nagyobb teremre volt szükség és a nyolcvanas évek elejére már 500-600 érdeklődő jelent meg a heti nyilvános vitákon.

Időközben az elmélet gyakorlati kipróbálására is sor került, és számos kísérleti visszajelzés segítette a koncepció kialakítását. Valahogy nekem jutott a feladat, hogy a kialakulóban lévő modellt formálisan (képletekkel, algoritmusokkal) leírjam és ezek a képletgyűjtemények a kísérletek során alkalmazásra is kerültek például a Szentesi kísérlet (1979-1980) és az ÖkLand diáktábor (1982) esetén. Természetesen a gyakorlatban a teljes modell csak kis töredékét lehetett kipróbálni, de az idő haladtával egyre több elem szerepelt. ÖkLand mini társadalma működött a legkomplexebb változat szerint. A koncepció egyre nagyobb visszhangot kapott a sajtóban, 1983-ban a The Economist hasábjain is jelent meg róla terjedelmes beszámoló. Azonban leállt a kutatás, mert apám több szívinfarktuson esett át, nem függetlenül a hatóságokkal vívott szüntelen küzdelemtől.

Az ÖkLanden alkalmazott modell szokatlan volt, fogalmai nagyon eltértek az ismert fogalmaktól, emiatt nehéz volt megérteni. A lényegét és működését a kísérletben résztvevők már a második napon értették, de aki nem élt benne, annak nagyon nehéz volt elmagyarázni. Az is nehezítette a megértést, hogy például az elgondolás egyik leglényegesebb eleme az új tulajdonforma esetén – taktikai okok miatt – nem volt kihangsúlyozva, hogy alig különbözik a magántulajdontól. A rendszerváltáskor átfogalmaztam a modellt a magántulajdonhoz hasonlító formára [HVG 1991], azzal a naiv hátsó gondolattal, hogy talán a privatizáció megvalósításakor alkalmazásra kerülhet. Az átfogalmazás nem változtatott a lényegen, matematikailag ugyanaz a modell maradt, csak a paraméterei lettek mások. Ez a változat még sokáig nem került kipróbálásra, de 2009-től a LisKaLand táborok mind eszerint működtek. Ezt a változat Liska-modell elnevezéssel jelent meg számos publikációban és ez a Liska-modell kurzus tananyaga is 1998 óta a Corvinuson.

ÖkLand-modell és LisKaLand-modell

2012-ben újra előkerült az ÖkLand változat egy kísérlet során, ahol célszerűbbnek látszott ezt az eredeti verziót alkalmazni. Mint említettem, matematikailag ugyanaz a két változat, de a LisKaLand változat tulajdonformája a magántulajdon-közeliséget hangsúlyozza, ami – többek között – azzal jár, hogy a tulajdonos cseréknél teljes garanciát követel meg, még az ÖkLand változat enyhébb garancia-feltételekkel működik. A másik lényeges eltérés, hogy a LisKaLand változat a társadalmi örökség nélkül is működtethető, de az ÖkLand változathoz nélkülözhetetlen. Ez a két eltérés nem független egymástól, hiszen éppen akkor van szükség a teljes garanciára, ha nincs a háttérben más fedezet. Az optimális működést gátolja teljes garancia feltétel, mivel szűkíti a tulajdonért folytatott versenyben résztvevők számát, de szükséges, mivel a társadalmi örökség intézménye a gyakorlatban nem valósítható meg belátható időn belül (ha ugyan egyáltalán valaha megvalósítható).

Most nem célunk a két változat előnyeinek és hátrányainak elemzése, mindössze a különbségek leírására szorítkozunk. Mindkét változatban fontos szerepet kap a modell két alapeleme a társadalmi örökség és a személyes társadalmi tulajdon.

A társadalmi örökség

A koncepció szerint születésekor mindenki megkapja a személyes társadalmi örökségét, a felhalmozott nemzeti vagyon egy állampolgárra jutó részét, formálisan egy bankbetétet (mai árakon kb. 10-20 millió forintot). Kezdetben ennek csupán a kamatait használhatja, és ebből kell fedeznie egészségbiztosítását, neveltetését, képzését (a bölcsődétől az egyetemig) és ez szolgál induló tőkeként is a tanulmányok befejezése után, sőt forrása a nyugdíjnak is. A kamatok egy részét tőkésíteni kell, így a bankbetét állandóan növekszik, amíg a tulajdonos kiskorú, majd magát a tőkét is (részben) igénybe veheti induló vállalkozásához. A sikeres vállalkozók gyarapítják ezt a bankbetétet, ami életük végéig a rendelkezésükre áll. A modell a kötelező tőkésítés mértékét úgy szabályozza, hogy a várható élettartam elérésekor a bankbetét mindenképpen meghaladja a születéskori értéket, még akkor is, ha tulajdonosa semmit nem tett hozzá. Ezzel biztosítja a következő generáció társadalmi örökségét.

A társadalmi örökségnek – mindkét verzióban – van kockáztatható és nem kockáztatható része. A kockáztatható rész a tulajdonos számára bármikor hozzáférhető, míg a nem kockáztatható rész zárolt bankbetétként van jelen. Az ÖkLand változatban két, a LisKaLand változatban csak egy zárolt bankszámlaként jelenik meg a társadalmi örökség. (A Betét a szabadon felhasználható bankszámla, és a betétkamat kisebb az alapkamatnál.)

Tehát alig van különbség. Az ÖkLand változatban az egyik zárolt számla (az Erkölcsi tőke) kamatai a másik zárolt számlát gyarapítják és csak e számla (a Hagyaték) kamatai használhatók fel szabadon. A LisKaLand változat ugyanezt az eredményt egy zárolt számlával éri el, de kamatai megosztva kerülnek tőkésítésre és felhasználásra.

A személyes társadalmi tulajdon

Az új tulajdonforma esetén már nagyobb a különbség a két variáns között. Az LisKaLand változatban a tulajdonszerzéshez meg kell vásárolni a vállalkozást, és a mindenkori értéke után használati díjat kell fizetni, ami az érték 1%-a, és ez az összeg a saját Örökség számlára kerül. Tehát a tulajdonos adót fizet saját számlájára, és ennek kamatait élete végéig megkapja. Az ÖkLand változatban az új tulajdonos csak átvállalja a működtetést és az ezzel járó fizetési kötelezettséget, ami a vállalkozás értékének mindenkori kamata. Ehhez is kell garanciát adnia, de ez csak annyiból áll, hogy a vállalkozás értékével arányos (pl. 20%) összeget zárolnia kell, azaz a saját Hagyaték számlájára befizetni.

A licitálás mindkét verzióban többletvállalást jelent és növeli a cég értékét, továbbá a növekmény adóköteles (licitdíj kb. 10%). A többletvállalás következményeként befizetendő összeg is mindkét esetben saját számlára kerül, de eltérő módon.

Az ÖkLand változatban a licit az Erkölcsi tőkét is növeli és így a cégérték utáni (alapkamatnyi) befizetések valójában a Hagyatékba kerülnek, az Erkölcsi tőke kamatai révén. A cégértékek összege és az Erkölcsi tőkék összege (eltekintve az induló értékektől) egyforma, de mivel a tulajdonosok cserélődnek a cégérték utáni befizetések az összes előző (licitáló) tulajdonos Hagyaték számláját is gyarapítják, éppen abban az arányban, amennyi új értéket ők hoztak létre az adott cégben.

A LisKaLand változatban a licit csak a tulajdonos vagyonát növeli és ennek megfelelően nagyobb használati díjat kell fizetnie, ami a saját Örökség számlájára kerül.

Pozitív licit
ÖkLand-modell         LisKaLand-modell
Cégérték Erkölcsi tőke Hagyaték Betét Cégérték Betét


Garancia
Licitdíj
(Adó) 		Licitdíj
(Adó)
Negatív licit
ÖkLand-modell LisKaLand-modell
Cégérték Erkölcsi tőke Hagyaték Betét Cégérték Betét
(Változatlan) (Változatlan) (Változatlan)
A LisKaLand-modellben a visszalicit az értékcsökkenés (amortizáció) kezelésére is alkalmas, mivel a tulajdonos következmények nélkül bármikor csökkentheti a vállalkozás értékét, hiszen teljes garanciát adott. Az ÖkLand-modell a tulajdonostól csak részleges garanciát és a tőke kamatoztatását követeli meg, mintha természetbeni hitelt kapott volna. E hitel törlesztéssel, azaz a tőke (részleges) visszafizetésével is csökkenthető. Ez általában kedvezőbb, mint a visszalicitálás, csak a tulajdonostól függ melyiket választja.
Értékcsökkenés
ÖkLand-modell
Cégérték Erkölcsi tőke Hagyaték Betét
(Változatlan) (Változatlan)

Működés

A modell működése már a fentiekből is kihámozható, de a teljesség kedvéért most formálisan is megfogalmazzuk. A szereplők lehetőségei mindkét változatban ugyanazok: A kamatok és befizetési kötelezettségek elszámolása időegységenként történik. Az időegység olyan rövid időtartam (perc, óra, nap, hét, dekád), amin belül a gazdasági környezet jellemzői állandóak (illetve változásuktól eltekintünk).

Paraméterek

Az alábbi táblázatban szereplő értékek csak példák, bár mindegyik alkalmazásra került valamelyik kísérletben. Ezek a paraméterek nem önkényesen megválasztható értékek, mindenkori értéküket az a gazdasági környezet határozza meg, amelyben a modell működik.
ÖkLand-modell            LisKaLand-modell
Alapkamat 20 % Alapkamat 10 %
Betétkamat 16 % Betétkamat 9 %
Hitelkamat 24 % Hitelkamat 11 %
Licitdíj 10 % Licitdíj 10 %
Garancia 20 % Használati díj 1 %
Kockáztatható hányad 70 %
Személyenként vezetett számlák
Betét Betét
Hagyaték Örökség
Erkölcsi tőke
Hitel Hitel
Hitelkeret Hitelkeret
Cégek Cégek

Események

A készpénzzel és hitellel kapcsolatos elszámolások mindkét változatban azonosak és magától értetődőek, csak a teljesség kedvéért szerepelnek itt. (A tranzakciók korlátai értelemszerűen adódnak. Pl. nem lehet több pénz felvenni, mint amennyi a betétszámlán van, a hitel nem haladhatja meg a hitelkeretet, stb.)

ÖkLand-modellLisKaLand-modell                        
 
Készpénz (Befizetés X>0; Pénzfelvétel X<0) Készpénz
Új betét = Betét + X Új betét = Betét + X
 
Hitel (Felvétel X>0; Törlesztés X<0) Hitel
Új hitel = Hitel + X Új hitel = Hitel + X
Új betét = Betét + X Új betét = Betét + X
 
Cégátvétel (A cég értéke=X; Átvevő=1; Átadó=2) Cégátvétel
Új betét = Betét (1) - X * Garancia Új betét = Betét (1) - X
Új hagyaték = Hagyaték(1) + X * Garancia Új betét = Betét (2) + X
 
Licit (A licit értéke X>0) Licit
Új cégérték = Cégérték + X Új cégérték = Cégérték + X
Új betét = Betét - X * (Licitdíj + Garancia) Új betét = Betét - X * Licitdíj
Új erk.tőke = Erkölcsi tőke + X
Új hagyaték = Hagyaték + X * Garancia
 
Visszalicit (A licit értéke X<0) Visszalicit
Új cégérték = Cégérték + X Új cégérték = Cégérték + X
Új erk.tőke = Erkölcsi tőke + X
 
Értékcsökkenés (Amortizáció X>0)
Új cégérték = Cégérték - X (Visszalicittel megoldható)
Új betét = Betét - X
 
Időszakváltás Időszakváltás
Új betét = Betét * (1 + Betétkamat) Új betét = Betét * (1 + Betétkamat)
+ Hagyaték * Betétkamat + Örökség * Kock.hányad * Alapkamat
- Cégek * Alapkamat - Cégek * Használati díj
- Hitel * Hitelkamat - Hitel * Hitelkamat
Új hagyaték = Hagyaték + Erkölcsi tőke * Alapkamat     Új örökség = Örökség * (1 + (1 - Kock.hányad) * Alapkamat)

Amennyiben valakinek a fizetési kötelezettségei meghaladják a Betét számláján lévő összeget, automatikus hitelfelvétel következik be. Ha ennek következtében a felvett hitel nagyobb lesz, mint a hitelkeret, csődeljárás indul.

F. Liska Tibor    
2012. március    

Irodalomjegyzék